Aktuális ajánlataink
  • A középkori életmód és művelődés történelem tétel
  • Városok születése és a rendiség kialakulása történelem tétel
  • A reformkori Magyarország történelem tétel
  • Mária Terézia és II. József történelem tétel
  • Mátyás halálától a mohácsi vészig - A Jagelló kor történelem tétel
  • Nagy László költészete irodalom tétel
  • Százalék
  • Százalékszámítás matematika video
  • Szöveges feladatok megoldása - 1. rész matematika video
  • Sztálini gazdaságpolitika - 2. rész történelem video
  • Ady Endre Szerelmi lírája irodalom video
Friss hozzászólások
  • xiho
    Regisztrációnál gmail-es ...
  • Vilcsy
    Végre egy olyan oldal ami nem fizetős, ...
  • Lacus
    Köszönet hogy tag lehetek az oldalon. ...
  • Szabolcs
    Nagyon jó az oldal ! Szép kis ...
  • Babettt
    Örülök az oldalnak mert ...
hirdetés
hirdetés
firefox_1
hirdetés
snb-team.hu

A nyugat első nemzedékének további alakjai

Jegyzet címe: Karinthy Frigyes a humor filozofikus írója
Terjedelem: 5 oldal
Formátum: pdf
Készítés dátuma: 2010.11.19.

részlet a jegyzetből:
Karinthy Frigyes 1887. június 25-én született Budapesten, értelmiségi zsidó családban, mely még az ő megszületése előtt tért át az evangélikus hitre. Apja alapította meg a Magyar Filozófiai Társaságot, igen nagy műveltségű tisztviselő volt. Egy fiú és négy leánytestvére volt. Apja alig 8 éves korában meghalt, így édesanyja nevelte egyedül a hat gyermeket.

Jegyzet címe: Kosztolányi Dezső – 2. rész – a szépség költőjének epikus művei
Terjedelem: 7 oldal
Formátum: pdf
Készítés dátuma: 2010.11.19.

részlet a jegyzetből:
Kosztolányi Dezső utolsó nagy regénye az Édes Anna, amely folytatásokban 1926. július 1-jétől kezdve jelent meg a Nyugatban. Cselekménye középpontjában egy kispolgári családban szolgáló cselédlány története áll, aki a gazdáitól elszenvedett rengeteg megaláztatást, a lelkébe való beletaposást csak úgy tudta megtorolni, hogy meggyilkolta a házaspárt. Azonban a regényben nem maga a gyilkosság kap főszerepet, hanem az ahhoz vezető lélektani fejlődés, azok a belső lelki erők, tényezők, kényszer, amik együttesen szükségszerűvé teszik a borzalmas tett elkövetését. A végén nincs katarzis, az elkövetőben nincs bűntudat, hiszen maga sem tud magyarázatot tettére.

Jegyzet címe: Kosztolányi Dezső –, a „homo aestheticus”1 a szépség költője – 1. rész
Terjedelem: 9 oldal
Formátum: pdf
Készítés dátuma: 2010.11.19.

részlet a jegyzetből:
Kosztolányi Dezső Szabadkán született 1885. március 29-én értelmiségi családban. Édesapja, Kosztolányi Árpád tanár, iskolaigazgató volt, édesanyja Brenner Eulália igen fiatalon, alig 18 évesen szülte.Kisgyermekkorában sokat betegeskedett, lelkileg megviselte apja szigora, ezért inkább nagyapjánál keresett oltalmat, aki szívesen foglalkozott a tehetséges kisfiúval. Már igen korán, négy-öt éves kora körül megtanult írni-olvasni, sőt a nagypapa még angolul is tanította unokáját. Áhítatos kíváncsisággal csüggött nagyapja történetein, aki még a ’48-as szabadságharcban Bem katonájaként igen sok lelkesítő, kalandos történetet tudott mesélni neki, ami a gyermek fogékony lelkét gazdagította.

Jegyzet címe: Móricz Zsigmond – 2. rész – a magyar realista irodalom legnagyobb alakja
Terjedelem: 9 oldal
Formátum: pdf
Készítés dátuma: 2010.11.19.

részlet a jegyzetből:
Móricz az 1920-as években alkotott regényeiben visszatért a dzsentri-témához, azonban már nem az addigi ún. úri svihákok voltak főhősei, hanem nagy tervekkel bíró, tehetséges emberek, akik tele voltak tettvággyal. Az akkori társadalmi-politikai-gazdasági helyzet azonban nem tette lehetővé, hogy érvényesülhessenek, vagy érvényesíthessék akaratukat, elképzeléseiket, így ezekben a művekben sokkal nagyobb egy-egy főszereplő kiábrándultsága, bukása, erősebben érzékelhető nemes szándékuk szertefoszlása. Ezek a dzsentri-regények voltaképpen magának az írónak a régi történelmi osztályból való fokozatos kiábrándulásának a megtestesítői, egyben az akkori vezetés korruptságát és morális züllöttségének a hiteles ábrázolói.

Jegyzet címe: Móricz Zsigmond, a magyar realista irodalom legnagyobb alakja
Terjedelem: 9 oldal
Formátum: pdf
Készítés dátuma: 2010.11.19.

részlet a jegyzetből:
Móricz Zsigmond a Nyugat első nemzedékének tagja volt, a magyar falu, a magyar vidék írójának is nevezték, mert műveiben leginkább a kisemberek sorsát mutatta be, a vidék elmaradottságát, a szegénységet, a nyomort ábrázolta realista módon. Írói tehetségét Osvát Ernő, a Nyugat szerkesztője fedezte fel, ő karolta fel, és jelentette meg első kisebb írásait a híres folyóiratban. Ady költészete felszabadító hatással volt rá, megtanulta, hogy nem szabad elrejteni a valós társadalmi-erkölcsi problémákat, bátran lehet és kell írni azokról.

Jegyzet címe: Krúdy Gyula, a modern magyar széppróza nagy alakja
Terjedelem: 7 oldal
Formátum: pdf
Készítés dátuma: 2010.11.19.

részlet a jegyzetből:
1878. október 21-én született Nyíregyházán a Nógrád megyéből elszármazott, kisnemesi származású Krúdy-családban, törvénytelenként bejegyzett, elsőnek született gyermekeként. A törvénytelenséget az indokolta, hogy szülei nem voltak megházasodva születésekor, csak tizedik gyermekük megszületése után kötötték össze hivatalosan életüket. Anyja, Csákányi Julianna tulajdonképpen cselédlány volt a Krúdy-családnál. A Krúdy-család jó anyagi helyzetben volt, az író apja és nagyapja is jó nevű ügyvéd voltak, és neki is ezt a foglalkozást szánták, és apja haláláig nem bocsátotta meg neki, hogy nem hallgatott szavára, és író lett belőle.