Az ókor irodalma
2010
11.20.
11.20.
A római költészet – Catullus, Vergilius, Horatius, Phaedrus
Jegyzet címe: A római költészet – Catullus, Vergilius, Horatius, Phaedrus
Terjedelem: 5 oldal
Formátum: pdf
Készítés dátuma: 2010.11.20.
A római költészet kialakulása, háttere: a Római Birodalom fővárosa, Róma volt a birodalom szellemi központja, itt fejlődött ki a latin nyelvű irodalom, mely a görögön kívül az ókor legjelentősebb és legelterjedtebb nyelve volt. A Mediterránul más városállamaihoz képest Róma későn indult fejlődésnek, de annál gyorsabban utolérte a korabeli államszerveződéseket, rendkívüli fejlődésnek indult a haditechnika, a katonai szervezés tudománya, aminek segítségével hatalmas birodalmat építettek ki. A hódításokból származó gazdasági haszon a társadalom más területein is éreztette pozitív hatását, fejlődött a kereskedelem, a politika, a kultúra.
Jegyzet címe: Platón, a filozófus
Terjedelem: 2 oldal
Formátum: pdf
Készítés dátuma: 2010.11.20.
A görög társadalom fénypontját Periklész idején érte el, a híres és tehetséges hadvezér halála után hanyatlani kezdenek a művészetek, helyükbe a tudományok és a filozófiai gondolkodás lép. Ez utóbbi jeles, kiemelkedő képviselője volt Platón. Nagy mestere, tanítója Szókratész volt, akit koholt vádak alapján fogtak perbe, és kivégeztek, tanítványa, az akkor alig 28 éves Platón megfogadta, hogy mestere nevét halhatatlanná teszi, és – jóllehet maga Szókratész soha le nem írt egyetlen sort sem, munkássága az emberekkel nyilvános helyeken folytatott, pedagógiai indíttatású párbeszédekben teljesedett ki.
Jegyzet címe: Szophoklész: Oidipusz király
Terjedelem: 3 oldal
Formátum: pdf
Készítés dátuma: 2010.11.20.
Szophoklész e másik nagy tragédiáját az Antigoné után mintegy húsz évvel mutatták be, kb. Kr.e. a 420-as évek elején. A kivételesen nagy ívű remekmű Arisztotelészből, a nagy filozófusból kiváltotta a tökéletes elismerő jelzőt. Az Antigoné legvégső pozitív, megnyugtató, a néző számára katarzist nyújtó kicsengése (vagyis, hogy nem csak Antigoné, a pozitív hős bűnhődik ártatlanul, hanem a valódi bűnös, a zsarnok király is bűnhődik, a saját zsarnokságába fullad bele, és lesz erkölcsi hulla) ebben a tragédiában már nem található meg.
Jegyzet címe: Szophoklész: Antigoné
Terjedelem: 3 oldal
Formátum: pdf
Készítés dátuma: 1970.01.01.
Szophoklész örök hírnévre tett szert halhatatlan drámáival, az Antigoné és az Oidipusz király c. drámáival. A neves drámaíró a Kr.e.V. században, 496-406. között élt, igen magas kort élt meg. Tehetségét mutatja az is, hogy nem csak magában a drámaírásban jeleskedett, hanem az akkor kibontakozó színjátszásban is számos újítás vezetett be. Ilyen volt például a díszletek felállítása a színpadon, a kórustagok számának megemelése. Munkásságát kora is elismerte, 24 alkalommal nyert a korabeli drámai versenyeken, igen termékeny munkássága során 120-nál is több művet írt.
2010
11.20.
11.20.
Az ókori görög irodalom – Homérosz Iliásza és az Odüsszeia
Jegyzet címe: Az ókori görög irodalom – Homérosz Iliásza és az Odüsszeia
Terjedelem: 4 oldal
Formátum: pdf
Készítés dátuma: 2010.11.20.
Az ókori görög világszemlélet újdonsága volt az ember mint olyan felfedezése. Az ember öntudatra ébredése, az, hogy felismerte, hogy a világon minden teremtmény közül ő a leghatalmasabb, aki tudásával képes mindent legyőzni, ez meghatározóvá vált a politikában, a vallásban, sőt a művészetekben is. Felfedezték az emberi test arányait, ami csodálatosan visszatükröződik szobraikon, isteneiket is emberivé formálták.
Jegyzet címe: A Biblia – Ószövetség – Újszövetség
Terjedelem: 3
Formátum: pdf
Készítés dátuma: 2010.11.20.
Az ókori keleti irodalmi művek sorából kiemelkedik a Biblia, mint a későbbi korok vallási felfogását, gondolkodásmódját alapjaiban meghatározó írásmű. Maga a szó, Biblia görögül könyveket jelent, ami utal arra, hogy több könyvből áll. Két nagy részre osztható: a világ teremtéséről szóló, és a zsidó nép vallását, a judaizmust képező Ószövetségi részre, továbbá az abból kinövő és önálló vallássá terebélyesedő keresztény vallás központi figurájának történetét elbeszélő Újszövetségre.
2010
11.20.
11.20.
Az ókori irodalom legelső megnyilvánulási formája, a mitológia
Jegyzet címe: Az ókori irodalom legelső megnyilvánulási formája, a mitológia
Terjedelem: 1 oldal
Formátum: pdf
Készítés dátuma: 2010.11.20.
Az ókori társadalmakra jellemző ősirodalom legelső megnyilvánulási formája volt a mítosz, mese, monda, amely az akkor élt emberek fantáziája által megalkotott istenségekről szóló történeteket örökítette meg. Ennek az irodalmi műfajnak a kialakulását nem lehet pontos időhöz kötni, a történeteket megörökítő írásos emlékek a keletkezésük és szájhagyomány útján történt terjedésük kezdetétől számított több száz évvel később keletkeztek. Ezek a mítoszok igen naiv társadalmi tudatformát tükröznek, amelyben még nagyon fontosak az ember számára félelmetes természeti és társadalmi erők jelenléte, és az attól való félelem. A mítoszok összességét hívjuk mitológiának.
Tanáraink
Egyetemi hallgatóink