Aktuális ajánlataink
  • A középkori életmód és művelődés történelem tétel
  • Városok születése és a rendiség kialakulása történelem tétel
  • A reformkori Magyarország történelem tétel
  • Mária Terézia és II. József történelem tétel
  • Mátyás halálától a mohácsi vészig - A Jagelló kor történelem tétel
  • Nagy László költészete irodalom tétel
  • Százalék
  • Százalékszámítás matematika video
  • Szöveges feladatok megoldása - 1. rész matematika video
  • Sztálini gazdaságpolitika - 2. rész történelem video
  • Ady Endre Szerelmi lírája irodalom video
Friss hozzászólások
  • xiho
    Regisztrációnál gmail-es ...
  • Vilcsy
    Végre egy olyan oldal ami nem fizetős, ...
  • Lacus
    Köszönet hogy tag lehetek az oldalon. ...
  • Szabolcs
    Nagyon jó az oldal ! Szép kis ...
  • Babettt
    Örülök az oldalnak mert ...
hirdetés
hirdetés
firefox_1
hirdetés
snb-team.hu

Petőfi Sándor

Jegyzet címe: A lánglelkű költő: Petőfi Sándor – 4. rész – forradalmi látomásköltészet, politikai versek
Terjedelem: 5 oldal
Formátum: pdf
Készítés dátuma: 2010.11.20.

részlet a jegyzetből:
1846 tavaszát Dömsödön töltötte a költő, és itt sikerült lelkileg regenerálódnia, felépült depressziójából, kiábrándultságából, világfájdalmából. Innen Pestre megy, ahol fiatal írókkal együtt társaskör szervezésén dolgozik, a Tízek Társasága megalakításán. A lelkesültségét, régi pezsgését visszanyert költőben nyoma sincs az addigi pesszimizmusnak, tenni akar a világért, a nemzetért, a hazáért. Éppen a forradalom napja előtt egy évvel jelent meg első gyűjteményes verseskötete, amelyben összegyűjtötték az addig írt valamennyi költeményét, a kötet a Szabadság, szerelem! címet kapta.

Jegyzet címe: A lánglelkű költő: Petőfi Sándor – 3. rész1
Terjedelem: 10 oldal
Formátum: pdf
Készítés dátuma: 2010.11.20.

részlet a jegyzetből:
A helység kalapácsa – 1844. augusztus-szeptemberPetőfi – miután egy kemény telet kihúzott Debrecenben – 1844 nyarán meglátogatta szüleit Dunavecsén, itt kezdte el írni augusztusban A helység kalapácsa c. komikus eposzát. Szeptemberre, alig két hónap alatt elkészült vele, egy hónap múlva meg is jelent, nyomtatásban akkor először és utoljára. Az irodalomtörténeti tudományban nincs egyetértés a tekintetben, miért pont ezt a műfajt, az eposzt választotta, talán példaként állt előtte Csokonai Dorottyája, Vörösmarty Zalán futása.

Jegyzet címe: A lánglelkű költő: Petőfi Sándor – 2. rész1- népies, családi, hitvesi, tájlíra
Terjedelem: 9 oldal
Formátum: pdf
Készítés dátuma: 2010.11.20.

részlet a jegyzetből:
1842-ben jelent meg Petőfi első verse nyomtatásban egy olyan verseskötetben, amelyben költői pályájának első két, két és fél évének (1842-1844) termését gyűjtötte egybe. Ezek a költemények más stílusban készültek, mint a kor más, elismert, nagy költői által megírt versek. Petőfi – talán akaratlanul is, pusztán őstehetségéből fakadóan – egy merőben új irodalmi stílust teremtett meg, verseinek természetes könnyedséget adott, egyszerű szerkezeti felépítésű művei magyarosan ütemhangsúlyosak voltak. Korai verseire a hetykeség, a tréfás hangnem a jellemző, nyelvezete egyszerű, természetes.

Jegyzet címe: A lánglelkű költő: Petőfi Sándor 1. rész – életrajz
Terjedelem: 4 oldal
Formátum: pdf
Készítés dátuma: 2010.11.20.

részlet a jegyzetből:
Petőfi Sándor (született: Petrovics Sándor) 1823. január 1-jén látta meg a napvilágot félúton Kiskőrös és Kiskunfélegyháza között egy, az országúton haladó szekéren. A két város sokáig vitatkozott azon, hogy melyik tekintse magát a költőóriás szülővárosának, mígnem Kiskőrös győzött. Édesanyja Hrúz Mária volt, aki szlovák származású lévén csak igen keveset tudott magyarul, apja Petrovics István mészáros mester. Alig pár hónapos korában a család Kiskunfélegyházára költözött, ahol felcseperedett, ezért is tekintette ezt a várost szülővárosának a Szülőföldemen c. versében. A család anyagi gondok nélkül élt, ami a jól gazdálkodó, és a mészáros mesterséggel jövedelmező módon élni tudó apának volt köszönhető.